2015. február 21., szombat

Vadkovászos kenyerem.4.


A vadkovász  a fagyasztóba pihen 20 dkg-os csomagokban.
Sütés előtti napom kiveszem, felélesztem, etetem.
Most egy kis  szárított búzacsíra is került bele, meg 2 ek joghurt.
Sima Bl55-ös lisztet használok, egy kevés rétessel.
Semmit nem mértem, csak az állagát figyeltem, amikor a kenyérsütőbe raktam.


Víz helyett, most fele tejet használtam.
 Kevés sikér,kacsa zsír,is került bele.
Dagasztás után lemértem 146 dkg volt.
Ez egy nagyobb kenyér lesz gondoltam.
Elővettem az Édesanyám rendbe tett szakajtóját, kendővel kibéleltem, és a dagasztás után ebben kelt a radiátor előtt.


Nehezen indult meg.
A sütőt 40 C°ra állítottam és bekerült kosarastól a sütőbe.
Szépen megindult.
Egyszer átdagasztottam, de nem formáztam, csak alá hajtogattam.
Újabb kelesztés, majd bevagdostam a tetejét egy kisebb tapéta vágó késsel.
Átraktam egy kerek jénaiba, amibe vizes  sütőpapírt raktam. 
Bele tettem egy nejlonba és ismét kelt vagy fél órát.
Még most sem voltam megelégedve a magasságával, ezért nájlont levéve, a sütőt 250 C°-ra állítva, elindítottam a sütést a kenyérrel együtt. 
A sütő aljában egy lábasban víz, de spriccelgettem is egy flakonból.
Későn vettem észre, annyira megindult, hogy hozzá ért a felső grill rácshoz, lejjebb raktam.
Ez a kovász, nagyon öntörvényű, nehéz kitapasztalni kikor indul meg.
Egyszer látom akkora"forradás" van rajta, jól kicsücsörödött, szinte felemelkedett az egyik oldala.


Hatalmas lett, megindult , a kovász dolgozni kezdett.
Nagyon szép a belseje is.

Aznap sült  friss,kacsa tepertővel ettem, a lágy kenyeret. 
Gyerekkorom emlékei jöttek elő.
Láttam, ahogyan Édesanyám a dagasztó teknő fölé hajol, majd bele rakja a szakajtóba. 
Nagyon fárasztó munka volt 3 kenyeret és egy kis lepényt kidagasztani.
A vakaróból, meg 2 kis kapros lángost sütött.
De szerettem gyerek koromban ezeket a "kemencés" napokat.
Rakattam is egy igazi kemencét az udvaromra. 

Nyáron gyakran sütünk, ha össze jön a család, a barátok.
Főleg pizza sül benne, meg malac hús.
Ebben a kis teknőben a kalácsot dagasztotta, és a gyúrt tészta is ebben állt össze.
Kis gyúró teknőnek hívtuk.
Ebben a házi pamut vászonból varrt stanicliban tartom egy papír zacskóban a kenyeret.
A papír zacskót egy ismerős kenyeres pajtás,Rigó Katica küldte nekem Németországból.
Sokáig friss marad benne a kenyér.


2015. február 16., hétfő

Macaron készült.


Első próbálkozás a macaron világában.
A receptet innen választottam ki, a Troll a konyhában-blogból.
Nagylány unokám készített mindent, rám csak a hab felverése maradt.
Igazán finom lett, elsőre.
Egy kis gondunk volt a  macaron készítő szilikon lappal. 
Le kellett vágni belőle 2 sort, mert nem fért bele a legnagyobb tepsibe sem.

De ebben a levágott részben is tudtunk sütni.
Az adagolónk sem működött, kitüremkedett belőle a massza. 
Maradt a kiskanál.
Egyedül biztosan nem készítem, csak , ha segítség van.
Igen aprólékos munka.


2015. február 15., vasárnap

Hagyma hajtatás télen, az ablakban.


Minden télen van az ablakban.
Nagyon szeretem a zöld levelét.
Vajas kenyéren, nagyon ízletes.
Jó téli vitamin forrás, és  ételek díszítésére is kiváló.
A szár csúcsát éles késsel bevagdosva, vissza kunkorodik, mint egy kis pálmafa.
Ehető díszítés.

A gyökerét is elfogyasztom, ha már a hajtatás véget ér.
Praktikusak ezek a kis hajtató üvegek, a hagyma nem ér a vízbe, csak a gyökere.

Kisebb szájú üvegek is megfelelnek.
Az öblösebb üvegeket alufóliával szűkíthetjük,vagy
 legumizhatjuk nejlonnal, rést vágva a közepén, ahova a hagymát helyezzük.
Az a lényeg a hagyma maga , ne érjen vizet, mert elrohad.
Fokhagymát is lehet így hajtatni!