Több éve már, hogy mindig készül nálam új kenyér augusztus 20.-ra.
Régebbi kenyereim, egy albumban!
https://goo.gl/photos/RYcnKcr9v7iD3S6f8
Most sem maradhatott el. Annál is inkább, mert ígéretet tettem a falunkban működő, Aranyos sziget Gyermek és Ifjúsági tábor vezetőjének, hogy templomi szentelésre sütök egy kenyeret.
Hét közben megmutattuk a kovászolást az itt táborozó, magyar,ukrán és erdélyi gyerekeknek.
Sőt, Szabóné Marika néni dagasztott is nekik, amit a szomszéd falu kemencéjében megsütöttek.
Nálam, már nem bolti élesztővel, hanem saját erjesztésű kovásszal készülnek a kenyerek
Állandóan van belőle a hűtőben, hetente "etetem" (liszt víz hozzáadásával), hogy el ne fogyjon.
Minden héten sütök egy kenyeret.
Kenyérsütőre bízom a dagasztást, de légkeveréses sütőben, samott lapon sütöm meg, vas lábasban.
Kenyér receptem ITT
Vadkovász receptje ITT
Nálam ezek a kenyerek készültek.
Templomi szentelésre.
Ismerősöknek ajándékba.
Jött is a visszajelzés, hogy ilyen a bélzete, és finom.
Egy kis áttekintés az ünnep eredetéről!
"Minden évben augusztus 20-án csodálatos tűzijáték borítja be hazánk egét, és ünnepel az egész ország. Méghozzá nem is egy, hanem számtalan dolgot, ugyanis ez a nap több vallási és világi eseménynek is emléket állít. A nemzeti ünnepen az államalapítást, az államalapító Szent István szentté avatását, valamint az aratás végét is ünnepeljük. Ez utóbbiról azonban kevesen tudnak.
Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. De vajon honnan ered ez a szokás és mit jelképez az Új Kenyér ünnepe?
Az ünnep eredete
A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.
Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották. Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot. Országszerte hirdették a napilapok az eseményt, melyre végül százötvenezer ember érkezett Magyarország egész területéről.
A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. A politikai erők ezzel próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét."
