2013. március 27., szerda

Heti kenyerem.



Most csak fél adag készült.
A szokásos kenyér recept alapján.
Egy kis kiegészítéssel.
Került bele ugyanis  a kertből egy pár medve hagyma, és metélő foghagyma levél is apróra ollózva.
A hó alól kapartam ki őket.
Nagyon ízletes lett tőlük a kenyerem.
Egyik sem hagy hagymás utóízt a szájban, a leheletben.

Húsvét.

Régmúlt húsvétok képei.

2013. március 24., vasárnap

Vendégségben.


Unoka húgom, a közeli városban lakik.
A héten kétszer is voltam  az ottani kórházban vizsgálatokon. 
Ilyenkor mindig együtt ebédezünk. 
A múltkor vittem a maradék fasírozottat, neki volt kolbászos paprikás krumplija. 
Savanyú uborkával ettük.
Együtt nagyon finom volt. 
A ráadás egy különleges, rétegezett túrós süti.
Most legutóbb, sertés húst sütött. 
Nagyon finoman  készíti. Van egy vas lábasa, amiben csodálatos ízeket hoz ki a húsból  a fűszereivel.
A köret a szokásos héjában sült mikrós burgonya.
A hús mellett felekben sült  egy hagyma.
Most házi szilva befőttel ettük.
 A tetején a kertjéből szedett  apróra vágott csalán, tyúkhúr, és az általam vitt lucerna csíra.
Ugye milyen jól hangzik?
A fotó telefonnal készült, nem a legjobb.
 Olyan jó együtt étkezni, beszélgetni, az ízeket élvezni.
Ilyenkor biztosan örülnek "őseink"  odafenn, hogy így tartjuk egymással a kapcsolatot.
Jó lenne még, ha sokáig így találkozhatnánk.

Zöld dió szirupban.


Az én 9 éves, zöld dió befőttem.


Megmagyarázhatatlanul ragaszkodom a rég múlt idő tárgyaihoz, emlékeihez. 
Talán, mert az én korosztályom még ezek között a tárgyak között töltötte gyermek éveit.
Őrzöm Szüleim kredencét, mángorlóját, amit ács nagyapám saját kezűleg készített a rokkával együtt.
A szövés, fonás apró tárgyait, a hajót, az ülő kézi guzsalyt, a hozzávaló orsót, a bordát.
Nagyapám mívesen faragott dísztörölköző tartóját, rajta a már általam kalotázott dísz törölközővel. Vasaló, kávéőrlő, vaskályha, petróleumlámpa, mind a régmúltat idézik a teraszomon.
Ahányszor rájuk pillantok, a drága szülői ház jut eszembe.
A nagy diófa, a két nagy sárgabarackfa, a szilva, cseresznye, alma, körte, birs alma, akkor kincset jelentettek számunkra.
Aszaltuk a gyümölcsöket télire, mert cukorra nemigen futotta a befőzéshez. 
A tél levese az aszalt szilvával, susinkával (aszalt almaszirom), igen nagy csemege volt.
Szép emlékeim közé tartozik az a kép, ahogyan
Nagymamám ül egy díszes karosszéken és diófa ággal legyezi magát, ezzel tartja távol a legyeket a környezetéből.
Időnként vittem a friss ágat, mert ellankadt az előző levele.
Nemes feladat volt ez, mert cserébe olyan elbeszéléseket kaptam az Amerikát megjárt nagymamámtól, amire ma is csodálattal emlékszem. A narancs ligetek, a rozmaring erdők, Fiume, az amerikás magyarok”burdos” háza, a gyári munka, számomra akkor a tündérmese volt.
Örömmel találtam a facebookon lapjukra. Előbb a játékra figyeltem, kapartam, kerestem Szőke András képét. Nem jön össze három.
Pedig ő egy különös, számomra sokoldalú és viccesen megnyerő ember. A zöld diót is jó lenne megnyerni. Aztán mentem az idővonalra és nézem a videót a zöld dió készítéséről.
Jánkmajtis, hiszen itt van tőlem pár km-re (Aranyosapátiban élek, itt tanítottam 33 évig) és nem hallottam hírét sem a zöld dió feldolgozásnak.
A videó nézése közben ugrott be, hogy ilyet én is készítettem évekkel ezelőtt. Mennyit dolgoztam vele!!!
Héját szivaccsal lesúroltam, kötőtűvel megszurkáltam az 5 literes befőttes üveg tele lett. Vízzel felöntöttem, naponta cseréltem4 héten át.A látogatóba érkező húgom, amikor meglátta ez volt a reakciója: ezt az ocsmányságot akarod majd velünk megetetni?
A család nem segített elfogyasztani, nem kedvelték a különleges egyedi íze miatt.
Végül csak a húgommal ketten ettük meg
Vagy talán mégsem?
Irány a nyári konyha télire lezárt spájza. A több éves lekvárok befőttek között emlékeim szerint lennie kell egy kis üveggel zöld diónak. 
Megvan! Egy kis hosszúkás olíva bogyós üvegben. 
Elő a fényképezőgéppel, meg is örökítem. 
Címke is van rajta. Zöld dió 2003. június.
Próbálkozom a kinyitással, ami nem könnyű kilenc év után.
Végre sikerül. Izgalommal szedem ki, felvágom, ízlelem, egy kilencéves csoda íze olvad szét az ízlelő bimbókon. Mennyei!!! 
A fahéj, a boróka a szegfűszeg íze a cukor barna szirupjával keveredve.
Elvarázsolt!
Szeletelve is lefotóztam. Kardamom nem került bele, akkor még nem volt elérhető számunkra. Ma már ismerem és használom. 
A sírás környékez, a húgommal osztanám meg, de ő már egy éve elhunyt.
Milyen jó lett volna Karácsonykor a sült hús mellé együtt elfogyasztani.
Remélem a családomnak, az unokáimnak most már ízleni fog.
Gyorsan visszazárom az üveget, 2012. 12. 14. ---17.01 perckor.(ez éppen most történt meg)
Hideg helyre került a spájz többi befőttje közé, ha kibírt 9 évet Karácsonyig már csak eláll!
Köszönet Önöknek a zöld dió újbóli felfedezéséért, a csodálatos íz világért! Az emlékekért, melyek sok év tán is örömmel töltik el az ember szívét.Szeretném megkóstolni és összehasonlítani az enyémet az Önök által készítettel.
Üdvözlettel: Maklári Sándorné (Olgi néni) nyugdíjas tanárnéni.

A Goldenfood, a zöld dió gyártója  kiírt egy pályázatot, amelyen indultam ezzel a fenti képpel és történettel.
Ezt értékelték.
Így lettem én a zöld dió tiszteletbeli nagymamája!
Azóta csütörtökönként küldöm nekik a receptet,és kapok is időnként egy üveg zöld diót. 
Készült még számomra oklevél és  egy falióra is ajándékként.

Apróbb ajándékokat is kapok tőlük.



ZÖLD DIÓS PAVLOVA.


Most  ízesítettem a Pavlova alap receptjét zöld dióval. Egy evő kanál zöld dió szirup került bele.

Az összeállítás is változott.
Előbb házi krémes krémmel, majd saját készítésű,  saját termésű mini kivikből készült dzsemmel kentem meg.
Erre került a fagyasztott cseresznye (szintén saját termés)
Rá a második lap. 
Tetejére tejszínhab  díszítésként  zöld dió szeletek,és cseresznye került.
A zöld dió szirup karamellizálódott a sütéskor, és valami fenséges íze lett a lapoknak.
A  zöld dió karamelles íze, keveredik a cseresznye egyszerű izével, a kivi pikáns aromája már csak ráadás!
Zöld diót  Gooldenfoodtól kapok. 
https://www.facebook.com/goldenfood.info?ref=ts&fref=ts
Egy általuk kiírt versenyben a zöld dió tiszteletbeli nagymamája lettem. 

Csütörtökönként küldöm nekik a recepteket.
 Cserébe kapom a diót. 
Valamikor én is készítettem.
Van egy űveg,  most már 10 éves zöld dió befőttem.



Az elismerés!

Van hozzá egy kis történeti leírás is.



A heti kenyerem.


Mostani  kenyerem ,
nagyi titka kenyér lisztből készült a 
megszokott kenyér recept  alapján.
Víz helyett tejjel. Nagyon szép fehér lett, most nem kerültek bele magvak, más lisztek.
Viszont a formázásnál, nem voltam elég alapos, mert nem szorítottam ki belőle eléggé a levegőt. 
Sütő zacskóban , cserép tálban sült.


Így hézagos maradt a bélzete.
Díszítettem is zsilettel.

Kenyér receptem.


Kenyér  recept.

Fél kg liszt
3 dl tej(víz)
20 dkg saját készítésű kovász.
2 kk só
1 kk cukor
1 ek olaj
1 kk sikér
1 kk aszkorbítum.
1 ek burgonya pehely
+A gyors kovász

Gyors kovászom
3 ek liszt
1 dl tej(víz)
20 dkgkovász