2013. május 12., vasárnap

Vendégeim voltak.


Kedves vendégeket vártam.
 Este tudtam meg, hogy másnap érkeznek.
Kedvencüket a,
Tormás töltikék-et még este lekészítettem.
Most kukorica darával, házi sonkával, és sertés dagadóval készült.
Borsó leves  is készült csirke hússal.
A 3 éves lurkónak a napokban lesz a szüli napja.
Természetesen tortát is sütöttem.


Ajándékot is csomagoltam.
Bodza szörp is készült.
Egy  nagyinak mindig kell legyen kéznél valami, amivel meglepi a váratlanul érkezőket.
Kedvesek ők nekem.
Csak messze laknak tőlem,ritkán látom őket.
Igaz hetente beszélünk telefonon.
Az elhunyt húgom lánya, aki a keresztlányom,és a családja érkezett hozzám.
Kellemes délutánt töltöttünk együtt.
A fiúk jót fociztak.
A kicsi fiú gyakran megkérdezte: Anya, hova jöttünk?
Ha, valamit nem ismert engem szólítgatott. 
Mindent megnézett, sokat kérdezett.
Végig járta a lakás minden helységét.
Aztán a nagy kertet.
A nagyfiú, már  mindent ismer, feltalálja magát. 
Ő már első osztályos,sokszor volt már nálam.
Krétával a betonra rajzolnak nekem mindig. 
Amíg le nem kopik nézegetem, vigyázok rá. 
Ilyenkor előkerül a zsírkréta is.
Méteres papír a szőnyegen és alkotnak.
Most is maradt emlék nekem.


 Még Pamacs kutyusnak is tetszik.




1 megjegyzés:

marisz57 írta...

Olgis! Ismét bebizonyítottad, milyen jó háziasszony vagy, és milyen figyelmes!
Nem csodálom, hogy szeretnek hozzád járni vendégségbe, hisz most is gondoltál mindenkire, és még ajándékkal is kedveskedtél.
Vendéglátásodról mindent elárulnak a fotók, a gyerekek arckijezesése.Örülök, hogy ilyen kellemesen telt a hétvégéd!