2015. január 7., szerda

Gofri, vadkovásszal.


A gofri egy stabil édesség.
Eheted magába, fahéjas cukorral, krémmel, habbal, lekvárral.
A tészta ízesítése sok lehetőségeket rejt.
Készítheted édesen, sósan.
Keverhetsz bele, diót, almát, áfonyát, magvakat....
Mindig kéznél lehet, gyorsan elkészíthető.
Ma kenyeret sütöttem , vadkovásszal.
Ez adta az ötletet, édességhiányom kielégítésére.
Kihagytam a kovászból egy keveset.
Raktam hozzá 1 db tojást  2 ek porcukrot, pici sót. 2 ek olajat.
Tejet, és annyi lisztet, hogy  kissé folyós legyen a tészta.
Kelt szépen a  kenyérrel együtt a 40 fokosra állított sütőben.
Kenyér és a gofri kelt, közben össze állítottam egy gyúrt tésztát.
 Két fajta,reszelt tészta lett belőle.

A kenyér mellett sült, még 2 zsömle, egy buci,és kis lapos, szezámmagos,  rágcsálni való.
Természetesen vadkovásszal, élesztő nélkül.
Nálam a fagyasztóban pihennek 20 dkg-os csomagokban.
Előző nap kiveszem, etetem és használom.


Gofrik kisültek.
Az első sütéskor rájöttem, még tej kell a masszához.
Nem terült el rendesen a massza a lapon.

Régen, sokszor sütöttem gofrit.
Tudhattam volna , hogy nem lesz szép szabályos, ha nem terül el rendesen.
A végén, már szép szabályosak lettek.
Ezen kívül darált diót és egy reszelt almát is tettem bele.
Fagylaltos kanállal adagoltam, 2 kanál volt egy lap.
Kenyér tésztából már kipróbáltam, ő lett a kenyérgofri. 

Finom lett, jobb, mint sütőporosan.
Szép lett a belseje is.

Mézes fűszerkeverékes ,porcukor szórást kapott.
A maradékot, saját főzésű(és termésű) sárga barack lekvárral fogom elfogyasztani.



Nincsenek megjegyzések: