A kenyér ünnepére! (Kenyér sütés, változatos formában!)

Ez a kenyér templomi szentelésre készült, pár éve, falunk görög templomában szentelték meg.

 (Az Aranyosszigeti  alkotóházban, az oda látogató Farkas Bertalan is megkóstolta! )

A kenyér alaptészta  mindig ugyan az, de néha variálom a formázást.

Saját készítésű kovásszal, élesztő nélkül sütöm a kenyereimet!

Csodálatos érzés a kenyértészta gyúrása, formázása!

Nemrég a nagylány unokám formázta, együtt sütöttünk neki kovászos kenyeret! 
Ő is nagyon élvezte a gyúrást, formázást!

"Most aztán

Gyúrom, gyötröm, dagasztom,

Nincsen semmi panaszom.

Megkelesztem, pihentetem,

Kemencébe beleteszem." 

(Orgoványi Anikó verséből)

Egy kis áttekintés az ünnep eredetéről:
"Minden évben augusztus 20-án csodálatos tűzijáték borítja be hazánk egét, és ünnepel az egész ország. Méghozzá nem is egy, hanem számtalan dolgot, ugyanis ez a nap több vallási és világi eseménynek is emléket állít. A nemzeti ünnepen az államalapítást, az államalapító Szent István szentté avatását, valamint az aratás végét is ünnepeljük. Ez utóbbiról azonban kevesen tudnak.
Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. De vajon honnan ered ez a szokás és mit jelképez az Új Kenyér ünnepe?A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották. Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot. Országszerte hirdették a napilapok az eseményt, melyre végül százötvenezer ember érkezett Magyarország egész területéről.

A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. A politikai erők ezzel próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét."

Van kemencém, de ritkán sütök benne kenyeret, főleg csak pizzát, vagy lángost.

 A kenyeret ,samott lapon, elektromos sütőben sütöm.

Készül jénaiban, hosszúkás formára.

Kenyérsütő gépben is!

Kerek, cserép edényben, még néha díszítem is.

Bagetteket is szoktam formázni. 

 Ilyen készült legutóbb. 

Kevés teljes kiőrlésű liszt is került bele.

Igy könnyebb is szeletelni.

Sütöttem már tök formájut is régebben.

Kenyereim  albumom ,ezen a linken megnézheted!

https://goo.gl/photos/RYcnKcr9v7iD3S6f8

 És mindig más az íze! A forma meghatározza az ízt.

Olyan ez, mint, amikor gyúrunk egy tésztát, készül belőle pl, cérnametélt, vagy éppen csiga.

És mennyivel más, finomabb a csiga alakú tészta.