Kedves Sziszi! Sajnálom, hogy nem vagyok Erdélyi, de volt ott ismerősöm. Jártunk is át hozzájuk, de idős emberek voltak, és már nincsenek. 1943 óta gondozta Édesanyám, mikor ő elment én egy ismeretlen sírját, aki az átvonuláskor halt meg a falunkban. Megtaláltam a hozzátartozókat 40 év után. Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor a két felnőtt fiú állt az apja sírjánál kézen fogva, és hullott a könnyük. Ugyanúgy viszem a virágot arra a sírra is, (most már fej fája is van) mint a szüleimre. Jó érzés, hogy ismeretlenül is leróhatom a kegyeletet, ha már a történelem ilyen helyzetet teremtett. Sajnos a kapcsolatom megszakadt a családdal.
Kívánok Boldog Karácsonyt mindenkinek, rajtad keresztül. Jó lenne ha címed is lenne.
Üdv. Olgis.
Üdv. Olgis.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése