2019. január 31., csütörtök

Kukorica kása és liszt.


Nagyon régen volt már, hogy hozzá jutottam volna egy kis darált, házi kukoricához. 
Most, egy kedves ismerős, Marczi Éva meglepett egy jó adaggal.
 Évám, nagy örömet szereztél nekem!

Előszedtem az Édesanyám örökségeit, gyúrótábla, tálak, szita , vájling,szűrőtál, szűrő kanál, és kint az udvaron átszitáltam, lett  1.2 kg lisztem.


A visszamaradt kását a szűrőtálon átengedtem, vissza maradt a nagyobb kása, amit még átdarálok majd.

 Lett 1.5kg kásám.




A kásákat az udvar közepén átszeleltem, többször is, így a liháját kifújta a szél.
Felhasználáskor , mosásakor, még feljön a vízen, a maradék majd.
Tengeris töltikék készülnek majd a kásából, torma levélbe, savanyú káposztába göngyölve.
Ennek a kis szerkezetnek a segítségével.


A lisztből puliszka, oltott kása.
Ma már főztem is belőle puliszkát.
Össze sem lehet hasonlítani a bolti kukoríca liszttel.
Ez sárgább, és nem keserű.
Megdolgoztam vele kint a hidegben de megérte.
 Kis adagokban bezacskóztam ,kimértem pontosan mérlegen, így felhasználáskor csak előveszem.
Üvegekbe zárva, hideg helyen várják a felhasználást.



Nincsenek megjegyzések: