Sok ételnek van több neve.
A sztrapacska a népies nyögő, csirás galuska
Egy igazi őszi étel.
Mikor már jó öreg a krumpli és lehet belőle reszelni.
A mezőről késő délután haza érő falusi ember gyakori vacsorája volt.
Amíg a víz forrt, meghámozta, reszelte a család és már kész is volt.
Falun mindig volt túró, de csak úgy paprikás hagymás mangalica zsírral is nagyon finom.
Én párolt káposztával is készítem.
Egy kis szalonna tepertő még ízletesebbé teszi.
Édesanyám a maradékot egy kis vaslábasban pirosra tudta megpirítani.
Ott volt a sütőn, hogy el ne hűljön.
Megérkeztünk a drága húgommal , ő nekiállt enni a benne lévő kanállal.
Tudtam, ha én elmegyek a konyhaszekrényig kanálért, nemigen marad már nekem.
Ezért kézzel nyúltam a részemért.
Jogosan aggódtam, mert csak kétszer tudtam kiszedni keveset.
Az üres lábas fölött megkérdeztük, ugye Anyu vacsorázott már?
A határozatlan igenből sejtettük, ez lett volna a vacsorája, a hagymás nyögő.
Utólag el is mondta, hogy pirítós kenyeret vacsorázott, mikor eljöttünk.
Most szívesen oda adnám a részemet a húgomnak, csak lenne még köztünk!!!
Még mindig nagyon fáj a hiánya.
De az élet megy tovább.
Ma nálam is nyögő készült.
2 db burgonyát a gépi késes darabolóval jól felaprítottam.
1 tojás és annyi liszt került bele, hogy galuskát szaggathassak.
Sütöttem hozzá szalonnát és sonkát.
Párolt káposztám volt lefagyasztva, azt is tettem hozzá.
Eszembe jutott, hogy egy alkalommal a nagylány unokámmal a maradék gomba pörkölttel ettük.
Neki azóta így ízlik.
Volt is szép grill gombám 5 db.
Pörköltnek lesütöttem.
Még egy kis füstölt gomolya sajtot is raktam mellé.
Ennyi fajta rátéttel ettem.
Nagyon laktató étel.
A menta teám, a ma készült birsalma lével ízesítve, igen csak fogyott utána.
