Pohárkrém pudingos babapiskótával, sárgabarack
darabokkal.
Levendula sziruppal , és levendula virágokkal a kertemből.
A tejszínhab is frissen készült, levendula sziruppal.
Ki emlékszik erre a tejforralóra?
Nekem még meg van!
Bár már nem használom, kerülöm az alumínium edényeket!
Kenyér tésztából készítettem,!Nálam, most bagettek sültek.
Tejjel dagasztottam a tésztát.fél kg liszt-harmada rétes liszt3 ek teljes kiőrlésű liszt
20 dkg kovász-csipetnyi élesztő
3.5 dl tej2 teáskanál só1 teás kanál sikér1 kk cukorcsipet aszkorbitum.Kenyérsütő dagasztotta.Kézzel, jól átgyúrtam.Háromszor hajtogattam.(feltekerem, mint a bejglit)Ebből készültek a bagettek.Egy kis részt elvettem, kinyújtottam. durvára őrölt, színes bors,
Feltekertem, mint a bejglit, (ettől réteges lesz!)
A tepertős kenést ,nyújtást, tekerést, háromszor ismételtem, félórás pihentetéssel.Végül 1 cm-esre kinyújtottam.Tetejét megkentem, só és liszt keverékével, beszórtam fekete köménymaggal.Csikokra vágtam, egy részét meg is tekertem.Jó ropogósra sütöttem.180 C°-on ,légkeveréssel, 25 perc. Finom, rágcsálni való!
Édesanyám gyakran készítette, reggelire..
Tegnap sültek!
Most egy kis élesztő is került bele a kovász mellé, mert nem bíztam a kovászom erejében!
Ezt a receptet használtam:
"Ez a szokás még az 1980-as években is elmaradhatatlan jele volt a közösségi összetartásnak, az egymásra figyelésnek. Nem tévesztendő össze a kolozsmával, a keresztanya ajándékával. A szoptató anyáról való gondoskodással azt biztosították, hogy az anya minél hamarabb megerősödjék a szülés után, és bőséggel tudjon szoptatni.
A komatál a lehetőségekhez mérten gazdag, tartalmas ebéd és bor volt, vidékenként változóan kettő-kilenc napig a szülés után. Egyes helyeken az asszonyavatásig vittek komatálat.
A komatál fogásainak száma mindig páratlan volt. Az első és az utolsó komatálat általában a fő komaasszony küldte, a többi komaasszony pedig naponta váltotta egymást. Nem csak a komaasszonyok küldtek komatálat, hanem a keresztelőlakomán részt vevő vendégek is megrakták a „komacsészéket”. A komatálat az illendőség szerint az kóstolta meg először, aki vitte, és ő előtte ette meg az anya és a családja. A tál vivője a szokás szerint erőt, egészséget, bő tejet kívánt az anyának, kikérdezte, hogy ment a szülés, és ellátta jótanácsokkal."